Íme egy lista arról, hogy a húgyhólyag szempontjából milyen szervi okok vezetnek vizelési zavarokhoz:
- Kis húgyhólyag kapacitás
- Nagy húgyhólyag kapacitás
- A húgyhólyag izomzatának összehúzódása a zárt záróizomzattal, medencefenék izomzattal szemben
- A fentiek kombinációja
A vizeletürítési zavar diagnózisa
Fontos a kórelőzményi adatok felvétele: a tünetek fennállásának időtartama, a vizelet- és székletürítési szokások részletes felmérése, a vizeletelcsepegés gyakorisága, a vizeletürítések száma, a vizeletfertőzések előfordulása, az egyidejű székrekedés megjelenése. Szükséges a részletes kivizsgálás a szervi elégtelenség kizárására. Fontos a pszichológia felmérés is, hiszen a vizeletürítés, vizeletelcsepegés, vizelettartási zavar, bepisilés, vizelési inger, vizelési zavar és zavarok kiindulópontjaként, következményeként lelki zavarok is állhatnak. Úgynevezett általános vagy gyakran, rutinszerűen alkalmazott vizsgálómódszerek, mint pl. az ultrahang vagy a röntgen nem elegendőek a diagnózis felállításához. Speciális vizsgálómódszerekre is szükség van, melyek során ki lehet mutatni a hólyagban uralkodó nyomást, a vizelés időtartamát, -erősségét, a hólyagban a vizeletürítés után bennmaradó vizelet mennyiségét, a vizelés elhúzódó, esetleg többszakaszos megjelenését, a medencefenék izomzat működésének erejét és aktivitását vizeletürítés alatt.
A vizelési zavarok kivizsgálása során pontosan megállapítható, hogy annak hátterében kis- vagy nagy kapacitású, túlműködő (overatcive) vagy éppen alulműködő (underactive) hólyagról van-e szó.
